Egy elhagyott kamra
Azonban a szoba búskomor légkört árasztott, hangulatát egy réteg piszok és vastag por terhelte, mely betakarta a felületeket. A bútorok pókhálóba burkolózva álltak, tanúskodva az elhanyagolásról és az elhagyottságról. Minden zugban és résben érezhető volt az elhagyatottság kísértő következménye, mely hidegrázást váltott ki a megfigyelőkben. A magányos jelenet kibontakozott előttük, megkérdőjelezhetetlen aggodalommal és melankóliával, mintha az elhagyatottság lényege áthatolná a levegőt. Ez egy lehűtő emlékeztető volt a szoba magányos létezésére, gondoskodás vagy emberi jelenlét nélkül, a hanyagság és az idő múlásának ölelésébe zárva.