Emlékek áradata
Elmélázva ültem, és hagytam, hogy a közös életünkből származó emlékek zápora korlátlanul kibontakozzon. Örömteli pillanatok, közös nevetések és a jövőre vonatkozó álmaink montázsa villant fel élénken a fejemben.
Utunk számtalan élményen ment keresztül. Közös történelmünk visszatekintő tekercsén a megfoghatatlan eltérési pontok sorakoztak – hol tértünk le az útról? Az emlékek, amelyek egyszerre voltak vigasztalóak és fájdalmasak, fájdalmas vágyakozást ébresztettek a régi, egyszerű napok után, és vágyat ébresztettek az egyszerűség után, amely egykor meghatározta kapcsolatunkat.