Egy ismerős sziluett
A kert nyugalmát
magamba szívva figyelmemet két alakra terelődött a távolban. Az egyik tagadhatatlanul Alex volt, ismerős testtartása már messziről is felismerhető volt.
A másik, egy nő, aki elfordult tőle, és úgy tűnt, mélyreható beszélgetésbe merült vele. Bár az arcát nem láttam, a sziluettje furcsán ismerős lényeget hordozott.
Rettegés tört fel bennem. Mi késztette Alexet arra, hogy itt legyen vele? A nyugtalanító rejtély egyre mélyült, és árnyékot vetett a korábban derűs kerti jelenetre.